FEJÉR ÉS TOLNA MEGYÉBEN LÉTESÍTENDŐ TEMATIKUS UTAKKAL BŐVÜL A HÁLÓZAT
Somberek, Pilisszentiván, Tarján, Feked, Mecseknádasd, Bánd, Bátaszék, Csolnok, Baja, Mohács, Pécsvárad és Dunabogdány után felkészül Mór és Szekszárd: ha minden az előzetes elképzelések szerint halad, még idén átadják a közönségnek a legújabb magyarországi német tanösvényeket. Azok a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata oktatási bizottságának előterjesztése, majd a közgyűlésének támogató határozata nyomán a Fejér megyei kisvárosban és a Tolna megyei megyeszékhelyen teszik majd közkinccsé a helyben élő német közösség történetét, kultúráját, nyelvét, értékeit, különlegességeit. A tanösvénytáblákon, interaktív elemeken és kísérőfüzetek lapjain megelevenedő tartalmakat a helyben működő német önkormányzatok, intézmények, civil szervezetek és önkéntesek közösen formálták egységes alkotássá, munkájukat egy-egy szakértő segíti.
A 2015-ben a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata által kezdeményezett és a Németországi Szövetségi Köztársaság Belügyminisztériuma támogatásával megvalósuló projekt keretében eddig összesen 12 német nemzetiségi tanösvény készülhetett el: ebből 11 az adott település németségének sajátosságait mutatja be, egy pedig – a bajai – a hazánkban élő teljes német közösség múltjáról és jelenéről mesél.
Habár a hét éve indított kezdeményezés annak idején teljesen ismeretlen terepnek számított, mára már sokszorosan is bebizonyosodott: a néhány száz méter hosszú tematikus utak nagy népszerűségnek örvendenek.
Ízelítőül röviden összefoglaljuk az idei két nyertes település elképzeléseit:
Mór: Az ezerjó örökségének nyomában
A tervezett tanösvény vezérmotívuma a szőlő. Nemcsak azért, mert évszázadokon át a szőlőtermesztés biztosította a helyi németek megélhetését és gyarapodását, hanem azért is, mert a szőlő – Mór méltán híres jelképe – és a városban élő németek története, kultúrája között világos párhuzamok vonhatók: Ahogy a szőlőtőke is a gyökereire támaszkodva növekszik és erősödik, úgy fejlődtek az itt letelepedett németek is gyökereikre támaszkodva erőteljes közösséggé. Miképp a növényen új levelek sarjadnak, úgy építették a móriak a szőlőtermesztésből származó hasznot visszaforgatva a takaros házaikat és pincéiket. Ahogyan a szőlő a viharral dacolva indáival a karóba kapaszkodik, úgy találtak az emberek a helyi kapucinus rend tevékenykedése nyomán gazdasági és lelki támaszt. Miként a növény képes virágba borulni, úgy volt képes e közösség Magyarország-szerte jelentős szellemi nagyságokat adni. A móri németek vendégszeretete, gasztronómiája, visszafogott öltözködése és kultúrája a virágból kifejlődő gyümölcshöz hasonlatos. És ahogyan a növénynek állandó gondozásra, a gyökérnek állandó táplálékra van szüksége, úgy a hagyományok életben tartásának és továbbadásának a ma a városban élő utódok igyekezetére. Ez utóbbinak lesz fontos mérföldköve a tanösvény.
Szekszárd: Az ősök teremtő erejének nyomdokain
Ahogy Mór, úgy Szekszárd is méltán viseli a szőlő és a bor városa elnevezést, utóbbi település azonban egyúttal magyarországi német társadalmi és kulturális sokszínűséggel büszkélkedő megyeszékhely is. A szekszárdi németek beilleszkedtek a magyar társadalomba, ugyanakkor megőrizték német identitásukat is. Az egykor a rájuk jellemző sokszínűség idővel az erősségükké lett. A szekszárdi németek sajátos városi-polgári életmódjukkal, erős közösségi kötődésükkel és munkakultúrájukkal egyfajta példakép-szerepet töltöttek be. A városban sétálva számos emléket találunk, amelyet a magyarországi németek hagytak maguk után: sok-sok épület tanúskodik egykori és jelenleg élő magyarországi német származású személyiségek munkásságáról, a belváros arculatát pedig számos német szakember tevékenysége alakította. Mind emellett Szekszárd polgárai és a környező települések lakosságának többszáz esztendős együttélése is jelentősen hozzájárult a város méltán jó hírnevéhez. A tervezett tanösvény gazdagon illusztrált állomásai arról mesélnek majd, hogy miként rejlik a város ereje és szépsége az említett sokszínűségében.
