Literatur- und Bildverzeichnis
Abbildungsverzeichnis
Tafeln
- Tafel
Auszug aus der Liste der Seksarder Einwohner in 1740
Quelle: Ungarisches Nationalarchiv im Komitat Tolnau
- Tafel
Das Zentrum von Seksard im 19. Jh.
Quelle: In Anlehnung an Szabó, Géza (2016): Szekszárd alsóvárosi tér-képek. Szekszárd: Szekszárd Alsóvárosi Római Katolikus Közhasznú Egyesület (Szekszárd alsóvárosi emlékek II.) S. 38. und https://maps.arcanum.com
- Tafel
Meisterbrief der Weberzunft aus dem Jahre 1776
Quelle: Mór Wosinsky Museum Ethnographische Sammlung (Inv. Nr.: 01.5.17.), Foto: Tamás Retkes
Kiste der Weberzunft
Quelle: Mór Wosinsky Museum Ethnographische Sammlung (Inv. Nr.: 35.6.1), Foto: Tamás Retkes
Mihály Hepp, Drechsler (links) und István Prantner, Schuster (rechts) vor ihrer Werkstatt (1934)
Bildquelle: Szalontai Józsefné, Szekszárdi időkapszula (https://www.facebook.com/szekszardiidokapszula/photos/pb.100064046593095.-2207520000./122687669772589/?type=3)
Die Glocken der Seksarder evangelischen Kirche vor der Einweihungsfeier (1928)
Bildquelle: Seksarder Evangelische Kirchengemeinde
Glocke der Seksarder evangelischen Kirche
Foto: Tamás Retkes
- Tafel
Gründerväter der Kapelle Sankt Johann und Paul anhand der deutschsprachigen Gründungsurkunde von 1778
Quelle: Gaál, Zsuzsanna (2009): Szent János és Pál kápolna. Szekszárd: Wosinsky Mór Megyei Múzeum (Szekszárdi füzetek 3.) S. 5-6.
Barmherzige Schwestern vor der Kapelle
Quelle: Mór Wosinsky Museum Neuzeitliche Fotosammlung (Inv. Nr.: 2012. 01.53)
- Tafel
Schloss Miramare bei Triest 1910
Bildquelle: Fortepan, Ungarisches Geographisches Museum, (https://fortepan.hu/hu/photos/?id=95038)
Franz Liszt (1811-1886)
Bildquelle: Mór Wosinsky Museum Neuzeitliche Fotosammlung (Inv. Nr: 1980.6.1)
Baron Anton Augusz (1807-1878)
Bildquelle: Vasárnapi Ujság 1856. Nr. 49.
- Tafel
Pfingstfestival
Foto: Károly Gottwald
Der Chor des Seksarder Deutschen Freundeskreises auf dem Landesschwabenball von 1981 in Budapest
Bildquelle: Familie Moizes
Johann Klézli und Ehefrau in Kokescher Tracht (1981)
Bildquelle: Familie Klézli
Einladung zum Bündel-Ball von 1936
Bildquelle: József Fritz
Burschen in einer Tanzpause (1938)
Bildquelle: József Fritz
Zuschaerraum der Deutschen Bühne Ungarn
Foto: Dénes Mártonfai
- Tafel
Kopie des Seksarder Sarkophags mit Weinranke aus dem 2-3. Jh. n. Ch.
Quelle: Mór Wosinsky Museum, Foto: Tamás Retkes
Kellerreihe im Seksarder Weinanbaugebiet
Bildquelle: Mór Wosinsky Museum Historische Archive Fotosammlung (Inv. Nr.: 2000.6.26)
Presshaus in Seksard
Bildquelle: Mór Wosinsky Museum Historische Archive Fotosammlung (Inv. Nr.: F.1962)
Weinlese im Seksarder Weinanbaugebiet
Bildquelle: Mór Wosinsky Museum Historische Archive Fotosammlung (Inv. Nr.: 2019.11.176.13)
Seksarder Weinleserinnen und Weinleser im Weingarten
Bildquelle: Mór Wosinsky Museum Historische Archive Fotosammlung (Inv. Nr.: 1984.219.10)
Seksarder Buttenträger
Bildquelle: Mór Wosinsky Museum Historische Archive Fotosammlung (Inv. Nr.: Marth013)
Begleitheft
1.
Karte zur Geschichte der Familie Fritz
Quelle: József Fritz
2.
Károly (Krennmüller) Tormay (1804-1871)
3.
Die Großglocke der Abtsdorfer/Bátaapáti evangelischen Kirche mit der Inschrift „Der Gott ist unsere Hilfe 1900” (Gewicht: 321 kg)
Bildquelle: Bajkó Ferenc, Magyar Harangok Honlapja (https://magyarharangok.hu/bataapati.html)
4.
Der Altar der Kapelle Sankt Johann und Paul
Bildquelle: Tamás Retkes
5.
Liszt Zitat
Quelle: https://wmmm.hu/varmegyehaz-kiallitasok/kiallitasok/liszt-emlekkiallitas/
7.
Bei einer Flasche Wein
Bildquelle: József Fritz
Literaturverzeichnis
Ungarisches Nationalarchiv im Komitat Tolnau
Mór Wosinsky Museum
Andrásfalvy, Bertalan (1957): A vörösbor Magyarországon. Néprajzi Értesítő 39. S. 49–69.
Balázs Kovács, Sándor – Deli, Erzsébet (1999): Kézművesek, népi iparművészek Tolna megyében. Szekszárd: Wosinsky Mór Megyei Múzeum
Boros, Károly (2003): Szekszárdi borok. Budapest: Kossuth Kiadó
Ékes, László (Hg.) (2010): Szent János és Pál kápolna Szekszárd. Szekszárd: Szekszárd Alsóvárosi Római Katolikus Közhasznú Egyesület
Ékes, László – Gottwald, Károly (2005): Fesztiválos szekszárdi pünkösdök. Szekszárd: Szekszárdi Német Nemzetiségi Egyesület
Fuksz, Márta (2020): A bikavér múltja és jelene. A bikavér, a kadarka és a kékfrankos szerepe a Szekszárdi borvidéken. Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve 42. S. 461–493.
Fuksz, Márta (2014): Családi tradíció és hagyományalkotás öt szekszárdi borászcsalád életében. Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve 36. S. 547–575.
Fuksz, Márta (2016): A Tolna vármegyei hegyközségi articulusok és a Szekszárdi Közalapítványi Uradalom hegybéli rendtartása 1839-ből. Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve 38. S. 467–502.
Gaál, Zsuzsanna (2009): Szent János és Pál kápolna. Szekszárd: Wosinsky Mór Megyei Múzeum (Szekszárdi füzetek 3.)
Hadnagy, Albert – Prahács, Margit (1969): Liszt szekszárdi kapcsolatairól. In: Puskás, Attila (Hg.): Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. Szekszárd: Tolna Megyei Tanács Levéltára. S. 219-265.
- Balogh, János (Hg.) (1989): Szekszárd város történeti monográfiája I. Szekszárd: Szekszárd Város Tanácsa
Kurucz, Rózsa (2012): A német nemzetiség értékei és emlékjelei Tolna megyében. Die Werte und Erinnerungszeichen die deutschen Nationalität im Komitat Tolnau. Szekszárd: Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kar (Gyökerek és hajtások 4.)
Kurucz, Rózsa – Klein, Ágnes – Józan-Jilling, Mihály – Krémer, György (2010): Német nemzetiség Tolna megyében. Die deutsche Minderheit im Komitat Tolnau. Szekszárd: Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kar (Gyökerek és hajtások 1.)
Lovas, Csilla (Hg.) (2011): Liszt Ferenc és Szekszárd. Szekszárd: Wosinsky Mór Megyei Múzeum (Szekszárdi füzetek 4.)
Simon, Mária (Hg.) (1997): Unverlierbare Heimat. Von der Vertreibung bis zur Selbstverwaltung. Szekszárd: Deutsche Minderheitenselbstverwaltung
Szabó, Géza (2016): Szekszárd alsóvárosi tér-képek. Szekszárd: Szekszárd Alsóvárosi Római Katolikus Közhasznú Egyesület (Szekszárd alsóvárosi emlékek II.) S. 38.
Szenyéri, Zoltán (2008): Honfoglalás, kiűzetés, megmaradás. Fejezetek a dél-dunántúli németség történetéből, 1700-2007. Dombóvár: Magánkiadás
Szeri, Árpád (2013): Tolna megye történelmi atlasza. Historischer Atlas des Komitates Tolnau. Historical atlas of Tolna County. S. l.: VIKI-Média Kft.
Tóth, Zoltán (1989): Szekszárd társadalma a századfordulón. Történelmi rétegződés és társadalmi átrétegződés a polgári átalakulásban. Budapest: Akadémiai Kiadó
Töttős, Gábor (2008): Szekszárd. Mesélő útikönyv. Szekszárd – Paks: Demeter Dél-Mezőföld Természetbarát Egyesület
Töttős, Gábor (1987): A szekszárdi szőlő és bor. A történelmi borvidék története a kezdetektől a II. világháborúig. Szekszárd: Aliscavin
Töttős, Gábor (1986): Történelmi séták Szekszárdon. Szekszárd: Szekszárd Városi Tanács
Vendel, István (2006): Szekszárd megyei város monográfiája. Hasonmás kiadás. Szekszárd: Wosinsky Mór Megyei Múzeum
Vitéz, Attila – V. Kápolnás, Mária (2004): Üdvözlet Szegzárdról!. Szekszárd: Magánkiadás
Internetquellen
https://archivum.pecsiegyhazmegye.hu/hirek/szerzetesek/1209-pali-szent-vince-szeretetleanyai-hu
http://www.csatolna.hu/hu/tolnamegye/muemlek/szd1819.shtml
https://www.kozterkep.hu/22381/sener-haz-epuletdiszei
https://hu.wikipedia.org/wiki/Tormay_K%C3%A1roly
http://www.csatolna.hu/hu/tolnamegye/muemlek/augusz.shtml
https://szekszard.hu/hu/bor-turizmus-szabadido/szekszardrol
https://terkeplap.wmmm.hu/terkep
https://www.jakd.hu/index.php?p=evfordulo&id=394#lbg
https://www.facebook.com/profile.php?id=100079045874350
https://adt.arcanum.com/hu/view/VasarnapiUjsag_1856/
https://wmmm.hu/varmegyehaz-kiallitasok/kiallitasok/liszt-emlekkiallitas/