blank
PILISSZENTIVÁN
A pilisszentiváni német nemzetiségi tanösvényt végigjárókat egy képzeletbeli, hétfős család vezeti. A „sváb” háznép valamennyi tagja egy-egy erényt testesít meg: a fiatal lány, Anna, például a tisztaságot, Theresia, a nagymama, a türelmet, a kisfiú, Nikolaus a mértékletességet. Jöjjön el Ön is, ismerje meg a tanösvény-állomásokon elhelyezett táblák segítségével a képzeletbeli család összes tagját! Garantáltan sok érdekességet tudhat meg a pilisszentiváni németek múltjáról és jelenéről, valamint mindazokról az értékekről, amelyek életük minden mozzanatát meghatározták.
blank
SOMBEREK

Ha ellátogatnak a sombereki német nemzetiségi tanösvényhez, interaktív táblák és egyéb elemek segítségével ismerhetik meg a falu nemzetiségi összetételét, az ottani németség történetét és jelenét. Emellett pedig olyan izgalmas információkkal is gazdagodhatnak, amelyekből megtudhatják, mi köze a templom harangjainak a kommunikációhoz, illetve hogyan segítette a falu egykori bárónője települése egyszerű lakosságát. Arra is fény derül, hogy ki az az országosan is elismert író, aki sombereki német nemzetiségi család sarjaként e településen töltötte gyermekéveit.

blank
TARJÁN

Tarján újabb attrakciója egy német nemzetiségi tanösvény. A létesítmény a helyi német önkormányzatnak, a faluban működő civil szervezeteknek és az intézmények szoros együttműködésének köszönhetően valósulhatott meg. A hétállomásos tematikus útvonal a tarjáni németek történetének, mindennapjainak, szokásainak, kulturális és vallási életének, anyanyelvének és jelenének érdekes és ez idáig kevéssé ismert mozzanatait emeli ki. Valamennyi állomáson megjelenik egy-egy idézet a falu szülötte, Mikonya József Tizenkét hónap egy év című verséből.

blank
FEKED
Joggal tartja úgy egy német mondás: „A fa az ember egyik legjobb barátja.” Hagyományos paraszti közösségekre ez fokozottan érvényes, így a kis baranyai falura, Fekedre is. Az itteni németség életének szinte nem volt olyan területe, amelyben a fa nem játszott szerepet. A környező erdők fáit sokrétűen hasznosították: építő- és tüzelőanyagként, ételeik elkészítéséhez és tartósításához, használati tárgyaik, szerszámaik alapanyagaként, sőt még ruházkodásukban is jutott szerep a fának. Végigkísérte életüket a bölcsőtől a menyasszonyi ládán át a koporsóig. A „fa” szimbolikus értelemben is rendkívül szerteágazó jelentésű, gondoljunk csak a családfa, gyökerek, évgyűrűk szavakra, melyek szintén megjelennek a tanösvény állomásain.
blank
MECSEKNÁDASD

Áldás, avagy az isteni gondviselés ajándéka; alázat, avagy az Istenbe vetett hit és vallásosság; tehetség, amit a születésünk óta magunkban hordozunk; kitartás, amire a család nevelt bennünket; hozzáállás, ahogyan a dolgunkat végezzük; érték, amit az életben fontosnak tartunk; és hála, az, hogy semmit nem veszünk természetesnek: az ösvényt végigjárva a nádasdi néplélek e hét kulcsfogalmával ismerkedhetünk meg, mégpedig a legkülönbözőbb témákkal kapcsolatban. Megtudhatjuk többek között, hogy voltak idők, amikor a faluban egyszerre 41 kőfaragó dolgozott, vagy hogy az egykori javasasszony mely gyógymódokkal küzdött bizonyos súlyos gyermekbetegségek ellen. „Ma már hálát adtál?” – az egyik állomáson például ezt a kérdést szegezik a látogatónak, gondolkodásra késztetve őt arról, hogy a nádasdiak hálával teli, istenfélő beállítottsága vajon milyen hatással lehetett az egyénre és a közösségre. Aki bejárja a tanösvényt, az bizonyára nem csak információkkal, de lelkiekben is gazdagodik.

blank
BÁTASZÉK

Bátaszéken számos történet, anekdota és különlegesség lelhető fel. A tanösvény hét állomásán különféleképp elevenedik meg a „városias falunak, falusias városnak” nevezett Bátaszék Janus-arcúsága, azaz kettőssége. A látogatók számos érdekességet tudhatnak meg a helyi Mária-kultuszról, a pezsgő egyesületi életről, korábbi elnéptelenedett külterületekről, a városias hangulatról és életérzésről, a szódavízkészítésről, sőt, az is kiderül, miért mondható el egykori helyi iparosok tucatjairól, hogy „Törökországból” Törökországba mentek dolgozni.

blank
CSOLNOK

A faluközösség egykor szakma, szociális státusz, vagyon és iskolai végzettség szerint több csoportra oszlott, és ez a differenciálódás megmutatkozott a férfiak legfontosabb szabadidős tevékenységének helyszíneiben is: minden csoportnak megvolt ugyanis a saját kocsmája. A Csolnok központjában lévő nyolc állomásos tematikus út vezérmotívuma épp erre utal: a helyi kocsmákon és azok társadalmi szerepén keresztül mutatja be a faluban élő németséget. A tanösvényt bejárók számos különleges történettel gazdagodhatnak – megismerhetnek többek között egy különleges helyi felnőtté válási beavatást is –, a kísérőfüzet és az állomásokon található installációk révén átfogó képet kaphatnak a helyi németség történetéről és kultúrájáról.

blank
BAJA
A nyolc állomásból álló sétaútvonal Baján, a Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja (MNÁMK) területén található és „A múltnak jövője van“ tematikus mottót viseli. A többi német tanösvénnyel ellentétben ez a tematikus út nem egy konkrét település jellegzetességeit mutatja be, hanem általánosságban fókuszál a magyarországi németségre. Az információs táblákat, interaktív elemeket és kísérőfüzetet magában foglaló tanösvény vezérmotívuma a „Közösség”. E téma köré rendeződnek különböző tematikus súlypontjai, így a németek betelepítése, a hagyományos családi szerepek, a falusi közösségek együttélése, a megélhetés, az anyanyelv, a vallási közösségek és modern közösségi formák, valamint a fenntartható hagyományőrzés és a magyarországi német identitás lehetséges irányzatai.
blank
BÁND

„Hit”, „Szorgalom”, „Tudás”, „A Herendi Porcelánmanufaktúra szolgálatában”, „Honvágy”, „Christkindl” és „Hazaszeretet” – ezeket a címeket viselik a bándi tanösvény egyes állomásai. A falu szakrális teréről, erényeiről, híres szülötteiről és egy különleges helyi adventi szokásáról, a Christkindl betlehemes játékról tudhatnak meg részleteket az ide látogatók. A bándi német önkormányzat a német nemzetiségi tanösvénnyel többek között a helyi óvodásokat és iskolásokat szeretné megszólítani, mivel ezek a korosztályok a magyarországi német kultúráról már csak kevés ismeretet hoznak magukkal otthonról.

blank
MOHÁCS

A történelmi kisváros, Mohács német nemzetiségi jellege jelentős. Ez azonban némileg eltér a környékbeli falvakétól: egyrészt mert a helyi németség életét nagyban meghatározta a Duna közelsége, másrészt mivel a városban a környező sváb falvak jellegzetességeinek izgalmas szintézise figyelhető meg. 

A tanösvény mondanivalója két szintet foglal magában: minden állomáson egy-egy helybéli személyiség történetén keresztül mutatja be a települési jellegzetességeket.

blank
PÉCSVÁRAD

Pécsvárad ezer esztendeje a Zengővidék központja.

Ebből a megállapításból olyan tények következnek, amelyek meghatározzák a város és lakóinak történetét, és megmagyarázzák a pécsváradi németség sajátos jellemzőit. 

A tanösvény hét állomása azokon a városrészeken vezet át, ahol a németek évszázadok óta jelen vannak. Emlékhelyeket köt össze, rejtett kincseket is bemutat. A tábla, annak helye és a kísérőfüzet együtt közvetítik a teljes történetet, amit interaktív elemek, letölthető munkafüzet és hang- és képanyag tesznek teljessé. Ez utóbbi QR-kódok segítségével érhető el és folyamatosan bővül, frissül a tartalom.  

Kellemes felfedezőutat kívánunk!

blank
DUNABOGDÁNY

A mintegy háromezer lakosú Dunabogdányt sokan ismerik gyönyörű fekvéséről, takaros utcáiról, aktív német közösségéről, de a település neve nemzedékek óta egybeforrt a kőbányászattal, kőfaragással is. Évszázadok óta jelentős a német lakosság aránya, az ő életüket pedig nagyban alakította a vallásosságuk, a sorscsapásokkal teli történetük és a falu Duna-menti fekvése is. Ugyanakkor nagy jelentőséggel bír az ottani borkultúra, a gyümölcstermesztés hagyománya, valamint a korántsem átlagos zenei kultúra.

Mindezzel kapcsolatban számos izgalmas részletbe kap bepillantást az, aki bejárja a tanösvényt. A nyolc, kétnyelvű táblákkal ellátott állomás, valamint az azokhoz tartozó, gazdagon illusztrált kísérőfüzet kalauzol végig a tanösvényen.

Lehrpfad - Seksard/Szekszárd
blank
SZEKSZÁRD

A szekszárdi németek sajátos városi-polgári életmódjukkal, erős közösségi kötődésükkel és munkakultúrájukkal egyfajta példakép-szerepet töltöttek be. A városban sétálva számos emléket találunk, amelyet a magyarországi németek hagytak maguk után: sok-sok épület tanúskodik egykori és jelenleg élő magyarországi német származású személyiségek munkásságáról, a belváros arculatát pedig számos német szakember tevékenysége alakította. Mindemellett Szekszárd polgárainak és a környező települések lakosságának többszáz esztendős együttélése is jelentősen hozzájárult a város méltán jó hírnevéhez.

Moor/Mór (Üvegnegatív a Hadtörténeti Intézettől)
blank
MÓR

A tanösvény vezérmotívuma a szőlő. Nemcsak azért, mert évszázadokon át a szőlőtermesztés biztosította a helyi németek megélhetését és gyarapodását, hanem azért is, mert a szőlő – Mór méltán híres jelképe – és a városban élő németek története, kultúrája között világos párhuzamok vonhatók. Ahogy a szőlőtőke is a gyökereire támaszkodva növekszik és erősödik, úgy fejlődtek az itt letelepedett németek is gyökereikre támaszkodva erőteljes közösséggé. Miképp a növényen új levelek sarjadnak, úgy építették a móriak a szőlőtermesztésből származó hasznot visszaforgatva a takaros házaikat és pincéiket. Ahogyan a szőlő a viharral dacolva indáival a karóba kapaszkodik, úgy találtak az emberek a helyi kapucinus rend tevékenykedése nyomán gazdasági és lelki támaszt. Miként a növény képes virágba borulni, úgy volt képes e közösség Magyarország-szerte jelentős szellemi nagyságokat adni. A móri németek vendégszeretete, gasztronómiája, visszafogott öltözködése és kultúrája a virágból kifejlődő gyümölcshöz hasonlatos. És ahogyan a növénynek állandó gondozásra, a gyökérnek állandó táplálékra van szüksége, úgy a hagyományok életben tartásának és továbbadásának a ma a városban élő utódok igyekezetére.